Farsang

-BÖJTELŐ HAVA-

A bú sírjon a fagyon,

Ma öröm napja vagyon,

Bánat üttessék agyon!

Mi is örvendjünk azon!

Január 6- húshagyó keddig FARSANG

A farsang vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. napig) tart. Ez az időszak a bálok rendezésének fő ideje. A farsang a földi élet örömeit, a bőséget ünnepli. A farsang lármázással, rendbontással jár, de ennek ellenére a mai napig kedvelik. A tél végének, a tavasz kezdetének mindig örültek az emberek.

 A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónapjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák- a Nap legyöngül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigadalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a Napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak, de a megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes- álarcos karnevál és bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.