2011. júl. 30.

Rózsás gödény


Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)


Nevét onnan kapta, hogy alapvetően fehér tollazata költési időszakban rózsaszínes árnyalatot kap. Tán ezen a képen látszik jobban. Mint valami csőrös tavirózsák :D
Első képen egy fiatal egyed látható, ha nem tévedek.

2011. júl. 28.

A delta legnagyobbjai


Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)


Hihetetlen élmény volt ezeket a nagytestű madarakat közélről megfigyelni! 
Míg ott voltunk, egész közél a hajónk mellett, némely pelikán (tojó, gondolom) a fiókáját őrizte egy-egy folyóágon elkülönülve a többitől, aki már maga is szép nagyra megnőtt, tollazata inkább hippis, szürkére festett ifjúé... :) Na majd őt is mutitom. Csónakkal közlekedtünk a tavakon, de volt olyan tó is, ahová csónakkal is tilos volt a bemenet. Ezeken a képeken éppen egy hatalmas tó szélén pihennek a pelikánok, élik társas életüket :) Másik tavon meg, ahol hajón, a nagy ágyúcsöves fotósokat is mutattam, 100, vagy annál is több pelikán volt egy tömbben!!! Ott éppen a halászási technikájukat mutatták be nekünk :) Elképzelem, mint hatalmas nagy felhő húzódnak a halrajok fölébe és míg egyik felől istentelen nagy pancsolást csapnak, másik felől csak úgy kapkodják ki a halakat a vízből. A látványt, mit leműveltek, a magasra csapott vizet, a rengeteg nagy madarat, nagy tumultust... le sem tudom írni.  

2011. júl. 27.

Békula


Szóljatok, ha unjátok már a deltás képeket :) mert én nem unom :) Sőt, míg visszaforgatok, egy pillanatra odavarázsolnak a képek abba a kellemes hangulatú világba. És persze jut eszembe az is, hogy míg nekünk szórakozás volt az esti békaszerenádot végighallgatni, vagy feszült csendben figyelni egy-egy béka furán óbégató vakogását..., addig lehet, hogy éppen élet-halál kérdése forgott kockán... Látni nem láthattuk, hisz sötét volt, de az est hangjai sokféle titkot meséltek.

2011. júl. 22.

Még mindig madarak


Nagy goda (Limosa limosa) 

Matattam még a madárhatározómban és arra mertem következtetni, hogy a sutba dobott képek közül azért csak be tudok tájolni még egy-két madarat :) Madárszakik segítségét azért szívesen veszem és megköszönöm, ha kijavítanak. Szovel, úgy gondolom szinte biztosra, hogy a 100. madaram a fajlistán a nagy goda :) Figura egy alak azzal a hosszú csőrével. Aztán jön itt alant a batla, 101. a sorban, amit a lipovánok cigánykának neveznek és állítólag nagyon finom húsleves készül belőlük, mikor szabad rájuk vadászni. A wikipédiából olvasom, 4.000 pár él a Duna-deltában . 

Batla (Plegadis falcinellus)

GABINAK :)

Csigaforgató (Haematopus ostralegus)

...sok szeretettel, mert nagyon várta- bár nekem nem annyira tetszenek ezek a képek, de a csigaforgató van rajta. Sajnálom, hogy a képen nem látszhat, de olyan kerek piros szemük van :) Lapított csőrükkel nyitják fel a kagylókat, szabályosan kiforgatják szerencsétlen csigát a vagyonából :)) Nagyon távol voltak tőlünk és ráadásul folyton kutattak, matattak a kagylók között... Ők is éhesek voltak reggel.

Reggel a tavon

2011. júl. 18.

A delta madarai- Gémek?

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

Szürke gém  (Ardea cinerea)

Üstökösgém (Ardeola ralloides)

Ami közös bennük, az a gólyafélék rendje. E három madár körül csak a szürke- és az üstökösgém tartozik a gémfélék családjába, míg a kanalasgém az íbiszfélék családjába tartozik. A magyar elnevezés mégis gémnek mondja a kanalast. Érdekes, nem? 

Láttam gyönyörű és méltóságteljes vörös gémet is (Ardea purpurea), de sem a fények, sem a távolság nem engedte, hogy egy elfogadható képet készíthessek róla. Következőben keresek egy méretes kályhacsövet, talán majd azzal... :)

2011. júl. 16.

A delta madarai- Mi a küsz? :)

Küszvágó csér (Sterna hirundo)

Hálóőr :)

A deltai kirándulás, figyelőzés szépen megugrasztotta a fajlistámat :) Célom idénre a 100 elérése volt. Az eddigi 87-hez jön a 11 beazonosított deltai madár plusz még amit nem sikerült kiderítenem, de rajta vagyok, szovel ez eddig kilencvennyóc. Új megfigyelt madarak a kanalas gém, csigaforgató, bakcsó, ezüstsirály, nagy kócsag, kis kócsag, vörös gém, gólyatöcs, batla, küszvágó csér és a rózsás gödény.

Elsőnek a küszvágó csért hoztam el nektek. Bevallom, még csak nem is hallottam eddig erről az aranyos, kis fitos halászmadárról. Nagyon sokan voltak egy csoportba verődve főként a tavak tavirózsás levélágyán, vagy a fólyóágak egyes partszakaszán. Érdekes volt megfigyelni a halászási technikájukat, ahogy a víz fölött repülnek, majd nyílegyenesen vágódik a vízbe csak egy pillanatra, hogy aztán apró hallal a csőrében szálljon tovább. A hangja is nagyon kellemes volt, és ahogy repültek, és amilyen szép rajzolatú, és amilyen jól esett őket figyelni, és és és... :)

2011. júl. 13.

Hangulatok 2

A nagy kékség.
Valahol itt kezdődik biztosan


No és képbe jönnek a madarak. Persze, külön bejegyzés témái lesznek :)
Futam

Csend
És lassan, a csendbe lopakodva leszáll az est

2011. júl. 12.

Este a deltában

Egyéjszakás kikötő.
Békák készültek az esti koncertre, természetesen a tiszteletünkre :)

Későre jár. Már a madarak is elülni készülnek.
Surranó vadászok indultak vacsorára valóért...

Napnyugta a közeli tavon.
Tükörsima a tó, a békák már javában nyomták a szerenádot! :)

2011. júl. 11.

Üdvözlet

Fehér tündérrózsa (tavirózsa) Nymphaea alba
... a Deltából :)

    "A Duna, mielőtt elérné a Fekete-tengert, 2857 kilométer megtétele után három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág – 116 kilométer hosszú, középen helyezkedik el a Sulina-ág 63 kilométer hosszan, délre pedig a Szentgyörgy-ágat találjuk a maga 70 kilométeres hosszával. E három ág között számtalan mellékág, csatorna, láp, nádas, homokdűne és erdő alkotja azt a növény- és állatvilágban gazdag területet, amit Duna-deltának nevezünk. A főágak között húzódó csatorna- és víziút-hálózat olyan szövevényes labirintust alkot, amelyet a Delta őslakosai sem ismernek teljesen. A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok is élnek. Gazdag növény és állatvilágával- (főként halak és madarak :) a Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum, 1991-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították." -olvastuk és tanultuk tankönyvekből, de látni és megtapasztalni az egészen más! Pár nap alatt rengeteg képet készítettem, persze csomót indulásból töröltem is... mások nagyon jó emlékképek és hát egy-két kép azért szép is lett. Ezekből hozok párat, de előbb megmutatom, még hogyan érdemes a Deltába lemenni :)


Kész hadihajó :)