Ivóban történt, a vadasparkban.
79 km buszozás után megérkeztünk az osztállyal az Ivói vadasparkhoz. Hiába, hogy nem olyan sok út ez, de pár gyereket így is megviselt a sok kanyar... Ráadásul másfél óra sétagyaloglás az erdőben... totál legyengült ez a gyerek. Hiába vártuk be, hiába bíztattuk, hiába evett-ivott, mindig csak a végén szomorkodott a sornak. Aztán mikor kis csoportunk egy szarvastehenet közelített meg nagy óvatosan és mindenki elámúlva, lélegzetvisszafolytva figyelte, majd simogatta széles mosollyal a szarvast, ez a gyerek elcsigázva huppant le egy fenyő tövébe. Legnagyobb meglepetésünkre, a szarvastehén megérezte, hogy beteg ez a kisfiú! Csak hozzá ment oda ilyen bizalmasan, mintha bíztatná, gyógypuszit adva: nyugi, innentől már minden jó lesz! És így is lett! :) Varázsütésre vidult fel a kis beteg és oldódott a hangulat, eltűnt minden aggódás.
Így volt, biza.
Kedves a történet, kedves a fotó. Gratulálok!
VálaszTörlésTényleg aranyos sztori!
VálaszTörlésJópofa történet és persze a fotó is tetszik.
VálaszTörlésEz nagyon megható. Örök élmény marad a fiúnak. Valahol egy házban a falon lesz mindig ez a kép és erőt ad a továbblépéshez.
VálaszTörlésNagyon aranyos :)
VálaszTörlésÉrdekes, hogy egyikőjük sem ijedt meg :)
VálaszTörlésRemek fotó egy felejthetetlen pillanatról!
szép :) köszönöm!
VálaszTörlésNagyon szépen köszönöm a hozzászólásokat és a látogatást is! Örülök, hogy elnyerte tetszésetek!
VálaszTörlésEgy ilyen pillanatot nem lehet nem megosztani :)
Nekem is nagyon tetszik!!! Szőröstül, bőröstül, történetestül. Pár napja írtam is hozzászólást, de, úgy tűnik, nem sikerült eljutnia. Még sok ilyent! ;)
VálaszTörlésNagyon köszönöm Neked is! :)
VálaszTörlésKedves történet.Örülök, hogy jól végződött. Tetszik a fotó is, amellyel jól elkapott pillanatot örökítettél meg. Gratulálok!:)
VálaszTörlés:) Köszi!
VálaszTörlésNagy sikere van most is ennek a fotónak a gyerekek körében :D