2011. jún. 24.

Pünkösd


                                                     PÜNKÖSD
                                                                  (mozgó ünnep)
           E változó naptári időre eső ünnep hét héttel követi a húsvétot. A kereszténység ezen a napon ünnepli a vigasztaló Szentlélek eljövetelét. Az egykori ünnephez számos olyan népszokás kapcsolódott, amely a természet megújulását, a tavasz érkezését köszöntötte. Ilyen a ma már ritkán látható pünkösdölés és a pünkösdi király-, királynőválasztás. A pünkösdi királyság ma is múló, rövid ideig tartó hatalmat jelent, mivel a nagy vígassággal megválasztott királyság mindig csak pár napig tarthatott. A pünkösdi királyt verseny keretében választották meg.
A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak csíksomlyói Szûz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnõtt múltján, nemcsak Erdélybõl, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok, hogy kifejezzék összetartozásukat.
A hagyomány szerint a katolikusok ellenálltak az erõszakkal terjesztett reformációnak, az évenként ismétlõdõ búcsú ennek állít emléket. A búcsú valódi eredete a homályba vész, az elsõ írásos emlék a 15. századból maradt fent. A zarándoklat többnapos volt, mivel gyalogszerrel érkeztek, hosszúságát a távolság is befolyásolta. A hívõk pünkösdszombatra értek Csíksomlyóra, majd ünnepi misén vettek részt. A délután mulatozással és egymás megvendégelésével, az éjszaka pedig virrasztással telt. Másnap, pünkösdvasárnap ért véget a zarándoklat.
Szûz Máriát tájnyelven „Babba Máriaként” emlegetik, helyi kultuszát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte istenként tisztelik. Máriát és a kisded Jézust ábrázoló szobor eredete tisztázatlan, a szakértõk a 16. század elsõ harmadára teszik keletkezését. Impozáns méretével a legnagyobb kegyszoborként tartják számon. A zarándokok könyörögnek a szoborhoz, egészséget, megfelelõ termést, kedvezõ idõjárást kérnek, cserébe gyakran ajándékot visznek. Mindemellett megérintik a szobor lábát, hogy kérésük valóra válását segítsék. A néphit szerint a templomban töltött éjszaka növelte a gyógyulás esélyét.
(Hasznos olvasmányt találhattok P. Márk József írásában a csíksomlyói kegytemplomról, Mária-szoborról, zarándoklatról. )

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése