2011. ápr. 25.

Húsvéti ünnepkör

Tavaszi tárnics (Gentiana verna)

-HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR-
Húshagyókedd után kezdődik a nagyböjti időszak, ami a húsvéti előkészület, az önmegtartóztatás és a vezeklés ideje. A nagyböjt Jézus negyvennapi böjtölésének, kínszenvedésének emlékezetére a húsvét előtti negyvenedik nappal, hamvazószerdával kezdődik, hat teljes és egy csonka hetet foglal magába. A régi idők böjti fegyelme a mainál sokkal szigorúbb volt: böjti napokon nemcsak húst, de tejterméket sem semmi féle állati eredetű táplálékot nem fogyasztottak, csak sót, kenyeret, száraz növényi eledeleket (borsó, aszalt szilva, aszalt körte), olajos káposztát, fuszulykalevest, “mákos laposkát”, sült pityókát káposztalével, esetleg íróval, ecettel leöntött pityókát, hagyma salátát, ciberét. Napjainkban is ebben az időszakban a szentmisékre fekete kendőben járnak. A nagyböjti időszaknak kisebb megszervezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. A hamvazószerdát követő első hetet csonkahétnek vagy húshagyó hétnek nevezik. Az ötödik hét és vasárnap neve fekete hét és fekete vasárnap. A húsvét előtti hatodik vasárnap neve virágvasárnap. A nagyböjt utolsó hetét nagyhétnek nevezik, melynek minden napja kiemelkedő jelentőségű.

Az egyház a húsvétot megelőző virágvasárnapon ünnepeli Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Virágvasárnapi szokás a pimpószentelés. A nagymise alkalmával megszentelt pimpót szentelménynek tekintik, a hazavitt barkaágakat védelmező célzattal használják: A barka lenyelésével gógyítanak, elégetésével elűzik az “égi háborút”, szenteltvízbe mártva meghintik a legelőre induló állatokat. A szentelt barkát a “nagyház” gerendájába vagy egy szentképre, az utóbbi időben tükrök mögé vagy vázába teszik. A barkát szentelés előtt nem viszik be a házba, mert akkor a tyúk alá tett tojások “fiatlanok” lesznek. A húsvétot megelőző nagyhét a testi és lelki megtisztulás ideje. Ekkor kerül sor a porta rendbetételére, az épületek, a szerszámok javítására. Ez a hét másfelől a lelki újjászületés szempontjából is fontos. Ilyenkor sokan járulnak szentségekhez. Gyónnak, áldoznak, mindenki igyekszik kibékülni haragosaival. A keresztény hit szerint ugyanis az ember csak a kegyelem állapotában válik méltóvá a húsvéti szentelt eledelek elköltésére.

A keresztúti ájtatosságokon kívül szentségimádás, olvasómondás, böjti énekek éneklése zajlik a templomi szentsírnál. A szentsír állításhoz a szentsír-őrzés népszokása is társul. Ezt a népszokást 1990 óta, itt Csíkszenttamáson minden évben felelevenítik. Ennek lényege, hogy nagypénteken vagy nagyszombaton a feltámadási szertartásig katonák őrzik a szentsírt. Ez a szokás abból áll, hogy miután Nagypénteken a szent sírba elhelyezik a szent keresztet, a sír őrzői pedig népviseletbe öltözött legények, köztük van egy vezér, aki vezeti az őrváltásokat. A vezér kezében egy kard van, amely vezető szerepét jelzi, míg a többieknél „leventepuska” (fából készült puska, melyet valaha gyakorlásra használtak). Az őrváltás óránként történik díszlépésben egészen a feltámadás szertartásáig. 

A nagyhét napjaihoz külön-külön is vallásos szokások sokasága járul. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Oltáriszentség születésnapja, ugyanakkor Jézus szenvedéseinek kezdete. Nagypénteken szokás a passió-játék. A passió- játékok drámák, nagyobbrészt négyrímű Zrínyi- és ballasi- szakaszban íródtak a nép számára. Céljuk a vallási érzés ápolása és bűntudatra, bűnbánatra indítás. Jeleneteik Krisztus halála utáni események, bibliai élőképek, példázatok, erkölcsi tanítások. Nagyszombat Jézus sírba való pihenésének napja, ezért ezt a napot is gyász és böjt jellemzi. Csak a nagyszombat esti feltámadási szertartás során változik a gyász ünnepléssé. A feltámadási szertartást megelőzően a katolikus templomok előtt tűzszentelést tartanak, majd a megszentelt tűzről származó lánggal sorra gyújtják meg a templom és a hívek húsvéti gyertyáit. Ez a rítus jelzi az Úr világossága szétáradását. Nagyszombathoz kapcsolódik a vízszentelés szertartása is, ekkor a hívek részére is szentelnek vizet egy cseberbe, amit egész éven át szentelménynek használnak az emberek és az állatok gyógyítására, gonoszűzésre, egészségvarázsló rituális mosakodásra, vihardémonok távoltartására. 

HÚSVÉT (mozgó ünnep)

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. Krisztus feltámadását ünnepli ezen a napon a kereszténység. Dátuma összefüggésben van a tavaszi napéjegyenlőséggel. Húsvétnak, mint keresztény ünnepnek az idejét 325-ben megtartott niceai zsinat egyik végzésében úgy állapította meg, hogy az minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapja legyen. Ehhez a több mint 1600 esztendős döntéshez alkalmazkodik a kereszténység többsége ma is.

Egész Székelyföldön ismert, de csak Szenttamáson élő régi népszokás a határkerülés, a határjárás. A határjárás különböző korú és funkciójú szokáselemek láncolata, melyek a természet megújulásának ősi- egyetemes ünnepéhez, a tavaszi napfordulóhoz kapcsolódnak. A középkori egyház üldözte, vagy saját szertartásaiba olvasztotta be a korábbi szokásokat. Ezért a határkerülésnek egyházi külsőségei voltak és vannak ma is. Hármas célja van: 1: Az első célt a pap imája fogalmazza meg: “Áld meg határunkat, kertjeinket! Távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, a falvaktól tüzet, idegeneket; adj bő termést s békességet!” 2: A tavaszi vetések mágikus védelme. 3: A faluközösség fiatal tagjaival megismertessék a határjeleket.

Húsvétvasárnapi szertartásokhoz tartozott már a X. század óta tartozott az ételszentelés. A hús újra fogyasztása, azaz a „hús vétele” azzal kezdődött, hogy az emberek kosárral mentek a délelőtti misére, amit a pap megáldott. Az ételek között szerepelt a kalács, sonka, tojás, bárány, sőt, még a bor is. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája. Húsvét második napja a hétfő, a locsolás ideje, a hosszú tél után újjászülető természet megünneplése. Ma a tojásfestés vált hagyománnyá. Húsvéthétfőn a fiúk végigkántálták a falut piros tojásért. Régen kútból húzott vízzel öntötték le a fiúk a lányokat, ma már falun is „illatos vízzel” locsolnak, s verset kellett mondaniuk a szép piros tojásért. A locsolás eredetileg termékenységvarázsló szokás. Az életadó vízzel való leöntés, vagy a vízbemerülés sokféle hagyományban jelentett újjászületést, termékenységet. A Húsvét utáni vasárnapot fehérvasárnapnak nevezik. Ez a nap a komáló, vagy mátkáló vasárnap nevet is viseli. A komatál küldés elsősorban a Dél-Dunántúlon, a palócoknál és a moldvai csángóknál maradt fenn. A lányok ezen a napon választottak maguknak barátnőt - mátkát vagy komát-, és a választás megerősítésére ajándékot –komatálat küldtek egymásnak.

HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ

Mély gyászba borult az egész természet
Midén Krisztus urunk keresztfán szenvedett.
Sírt akkor az ég s föld, sírtak az angyalok,
Sírtak mindenféle teremtett állatok.
De harmadnap újra megnyílt az égnek szája,
Kilépett belőle az egek királya.
Ezzel mutatván meg, hogy lesz feltámadás,
Hogy lesz a szívünknek örök jutalmazás.
Szívemből kívánom!


Húsvéti jelképekről, pogánykori szokásokról "a húsvét pogány előfutárai" cikkben is olvashatunk.

8 megjegyzés:

  1. Hm, micsoda tál! Nagyon részletes leírások, köszönjük! Nekem legalábbis van mit tanulni.

    VálaszTörlés
  2. Nekem az a (Mi a neve?) kék színű virág is nagyon tetszik!... :)

    VálaszTörlés
  3. A kék virágról én sem feledkezem meg, de szép a tálacska is :P. Amőgy meg erősen tetszik, hogy összefoglalsz!

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm szépen! :) A kék virág a tavaszi tárnics (Gentiana verna), védett növény és gyönyörű, hihetetlen kék színű :)
    A húsvéti leírás kicsit hosszúra sikeredett, még így sem teljes. Dehát a lényeg az kikívánkozott, mert a kalendáriumban igen fontos szerepe van. Csak még azt kell megtanuljam, hogyan tudom az egész kalendáriumos bejegyzést egy oldalra pofozni...

    VálaszTörlés
  5. Ismét egy roppant érdekes és hasznos összefoglaló. Most már tudom, hogy mi szerint számítják ki a húsvét időpontját. 2012-ben április 8-án lesz húsvét, ha addig nem változtatják meg ezt a kalkulációt.

    VálaszTörlés
  6. Megint tanultam valamit, köszönöm!
    És máris indulok reggelizni, a sonkás-tojásos tálad meghozta az étvágyamat! :)

    VálaszTörlés
  7. Köszi a megjegyzéseiteket!
    Erzsébet, csak misolygok, hogy már kimatekezted a jövő húsvéti időpontot :) Ugye, miheztartás végett, jó tudni!

    VálaszTörlés