Sándor, József...

-BÖJTMÁS HAVA-

Március 18., 20., 21.- SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK

 „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget.”

„Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak harmadát.” - fűzik hozzá.

Kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban: a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba varrva tartotta a szeleket. Sok időjárás- és termésjóslás, hiedelem fűződik ezekhez a napokhoz:

„Ha Sándor napján szép az idő, jó termés lesz.” - tartja a regula.

A József-nap a méhek kieresztésének megszabott ideje. Néhol a gazda e szavak kíséretében eresztette ki a méheket a kaptárból: „Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevében induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!”

Ha József-napon kisüt a nap, bátran meg lehet kezdeni a tavaszi vetést. A gólyákat, fecskéket is ezen a napon várták vissza: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” - kiáltották a gyerekek. Az idősebbek azt tartották,  s tartják még ma is hogy:
„Amilyen az idő József-napon, olyan várható 40 napig.”

„Ha József napján derült, hőség hozzánk beül.”

„Amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz Péter-Pálkor, és szénahordáskor.”

„Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz”- terjedt el a hiedelem. Ezért mondták:

„Sándor, József a szegény ember ellensége.”

 „Benedek, jönnek a jó melegek!” A Benedek napján ültetett hagymának gyógyító erőt tulajdonítottak. Sőt, az egyes vidékeken azt hitték, hogy az e napon ültetett fokhagyma elűzi a boszorkányt, „téteményei” hatástalanok maradnak.

 „Ha Benedek napján dörög az ég, akkor szárazság lesz.”

Néhol a három nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket:

„Ha ezekben a napokban kisüt a nap, hosszú, meleg nyár várható.”

„Ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.”



Na, ha'llám, Csíkba mennyi meleg jut? :)