Szent István napja

SZENT ISTVÁN NAPJA

 Augusztus 20.

             Egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Uralkodása idején I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkor hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, ő maga 1038-ban éppen e napon halt meg.

            Az ünnepi dátumot Szent László király tette át augusztus 20.-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.

            I. Lajos uralkodásától (1342-1382) kezdve egyházi ünnepként él tovább e nap.

 

Bódogságos Szent István királnak legendája

(részlet)

(Érdy-kódex, 1526)

 

          Annak utána felemelé ő édes kezeit, szemeit es szívét-lelkét mennyeknek országára, es nagy siralmas es könyörületes szóval monda: "Ó, mennyeknek királné asszona, Istennek szent anyja es ez világnak megéppöjtő nemes asszona, dicsőséges Szíz Mária! te szentséges kezedben es oltalmad alá adom es ajánlom anyaszentegyházat mind benne való fejedelmekkel es lelki népekkel egyetembe, es ez szegén országot mind benne való urakkal es szegénnyel-bódoggal egyetemben, hogy te légy asszonok es ótalmok, es az en lelkömet te szent markodban." Annak utána szentségöt vén hozjá, es megkeneték; de miért azon napokban anyaszentegyház illi vala Nagybódogasszony innepének octáváját, annak okáért nagy jó hitben, bizodalomban, teljes lelki nemes jószágokkal es mennyei koronára való érdemmel, Úristennek es asszonunk Szíz Máriának kibocsátá lelkét, es szent angyaloknak seregében nagy édes énekléssel az erek bódogságra viteték: azon időben mikoron Krisztus sziletetinek utána írnának ezerharmincnégy esztendőben. Es lén nagy eremek rajta az mennyei szentöknek, szent angyaloknak, hogy olyan nemes, érdemes szent confessor ment volna az ő társasságokban mind ő szent fiával: de viszonellen lén nagy sírásohajtás ez szegény országbeli új keresztyéneknek, hogy olyan szent es kegyes atyjoktúl megváltanak volna.

  Pannonhalmi apátság alapító oklevele, 1001.

Péter-Pál napja

-SZENT IVÁN HAVA-

 Június 29. PÉTER-PÁL NAPJA

            Ez a nap általában az aratás kezdőnapja. A néphit szerint ilyenkor a búza töve „megszakad”, tehát már tovább nem fejlődik, hanem csak érik. Az aratás kezdetét és végét ünnepélyesség jellemezte. A munkát fohászkodással, imádsággal kezdték. „Mikor a tábla végében felállt az aratócsapat, az emberek levették kalapjukat. Az aratógazda mondott egy fohászt: Uram Jézus segíts! vagy: Uram Jézus, én Istenem, hálát adunk, hogy elhagytad érni az aratást. Segíts meg bennünket! Volt, ahol a miatyánkot is elmondták.”

            Egyes vidékeken nagy jelentőséget tulajdonítottak az első kévének, az első learatott búzakalásznak. Ebből a baromfinak adtak egészség- és termékenységvarázsló céllal. Betegséelhárító szerepe is volt. Néhol az arató a derekára kötötte, hogy az majd ne fájjon.

         Az utolsó kévéhez is különféle hiedelmek, szokások kapcsolódtak. Az utolsó kévéből készült az aratókoszorú. Ezt általában a földesúrnak készítették, de az utolsó kalászokból kis csomót vittek haza, és az őszi vetőmag közé keverték. Az aratókoszorú különféle formájú lehetett: csiga, korona. A koszorút a legszebb kalászokból fonták, gyakran mezei virágokkal és szalagokkal díszítették és általában a mestergerendára akasztották. Vetéskor a koszorúból kimorzsolt búzaszemeket a vetőmag közé keverték. A koszorúátadás után áldomást kaptak az aratók, s rendszerint bált is rendeztek.

Barcsáék

Napsütötte

              Rozsdás csuk (Saxicola ruberta)                                Tövisszúró gébics (Lanius collurio)             

                             

Citromsármány (Emberiza citrinella)              

 

Nyári vonalkód

(Itt meg a téli kontraszt)

Víz alatt, föld alatt

(Metró, Prága, egy régebbi bejegyzésből)

Karcolat

Szabad élet, szabad madár...

Hidegen fújnak a szelek, azok nem jót jelentenek...

Iszapfürdő

A medve ereje

FIGYELEM! MEDVÉK A TERÜLETEN! ... de mintha meg se parittyázná a jónép. Vajon miért?

"A MEDVE EREJE"

Hát innen az a nagy bátorság! A valamikori molyosbundás kitömött macit lecserélték erre a rajzolt Balura... És kifundálták, mitől lehet az ember fia is olyan erős, kisütötték szó szerint, hogy miben rejlik a medve ereje! Csak rendel egy tállal belőle és... dörmögni kezd? :)

Mindenféle bajokra

Te is szereted a mézet?

Az árusok szerint, és a nagykönyv szerint is, csudajó gyógyszer a méz. És finom is! Nem csoda, hogy mackó úr is nagyon szereti... Hm... nyamm-nyamm, lépesméz!!

 Csekély 5 hiba (jóindulattal) a magyar szövegben, de a figyelemfelhívás itt a lényeg. Megtörtént. 

Hanem idén kóstoltam először fenyőmézet. Feltűnően sötét a színe, de az illata... és az íze... nagyon finom!
Az eladó szerint csak minden 6. évben tudnak ilyet pergetni. Részleteket ne kérdezzetek. Elhittem neki. Ami viszont fucsa volt, hogy eddig sosem láttam "utonállóknál" fenyőmézet, most meg mindenkinél van. Érdekes. De jó :) 

 Ilyenméz, olyanméz, virágpor és propolisz. Tiszta gyócccertár :)

És íme a titkos recept: mitől olyan finom a méz? (vagy a sör? :)

Piros traktor :)

A beígért traktor Gabinak és Paparazzonak :)

Egy gyors kérdés: Mit keres egy traktor a tengerben? 

Utolsó kacsintás