-SZENT GYÖRGY HAVA-
Április 24. - SZENT GYÖRGY NAPJA
György napját Európa sok országában tavaszkezdő napnak tartják. A magyarságnál ez a nap volt az állatok kihajtásának legfontosabb időpontja. Pásztorfogadó, pásztorbeálló és állatkihajtó nap. Jeles pásztorünnep.
Számos hiedelem, rítus, varázslás kötődik az egészségóvó és a kihívással való szembenállás hősének, Szent György vitéznek napjához: Köleskásából és frissen fejt tejből áldozatokat mutattak be a babonás pásztorok, így akarták biztosítani nyájaik egészségét és termékenységét. Volt olyan helység, ahol az volt a szokás, hogy amikor az állatot legelőször kihajtották, az istállón belül láncot, míg kívül tojást helyeztek el. Ha az állat át tudta lépni, azt mondták, erős lesz, mint a lánc, és gömbölyű, mint a tojás. Sok helyen a csordás ostor helyett zöld ággal csapkodta meg az állatokat, hogy egészségesek maradjanak. A gazdasszony a kötényét az istállóajtóba terítette, remélve, hogy jószágai mindig hazatalálnak.
Régen nagyon jelentős ünnep volt, tavaszi gonoszjáró napnak nevezték, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Az emberek ezen a napon, hogy a boszorkányokat elűzzék, tüskés ágakat és fokhagymagerezdeket tűztek ablakra, ajtóra, kerítésre, az istállót pedig köleskásával szórták körbe, hogy ne tudjon semmiféle ártó szellem behatolni. Szent György-napi kihajtáskor az állatokat tüzes parázson hajtották keresztül, hogy megtisztuljanak az ártó szellemektől.
Szent György napi varázsének
(Magyar népköltés)
Gyűjtik a csordákat, -Csingi-lingi-lánga-
Hajtsák a marhákat, -Csingi-lingi-lánga-
Tinó-binó jószágocskák, -Csingi-lingi-lánga-
Rínak az utcába.
Láncot a küszöbre, -Csingi-lingi-lánga-
Hogy térjen meg őszre, -Csingi-lingi-lánga-
Az utolsó borjúfarok!
S a farkasok és tolvajok -Csingi-lingi-lánga-
Ne férjenek hozzá!
Nőjön a fű előttik, -Csingi-lingi-lánga-
Dög ne járjon köztik! -Csingi-lingi-lánga-
Hízzanak meg mindegy lábig,
Hadd ígérjenek sok százig, -Csingi-lingi-lánga-
Értük a vásárba!
Elterjedt hiedelem él a György nap előtt fogott gyíkokkal és kígyókkal kapcsolatosan: A moldvai magyarok úgy hitték, hogy aki e nap előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje. De ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. Más vidéken úgy gondolták, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. Asszonyi dologtiltó nap is Szent György napja. Erről tanúskodik a régi rigmus:
„Szent György napkor üngöt varrtam,
Márok napján mögvakútam.
Lányok, lányok vigyázzatok,
Szent György-napkor ne varrjatok!”
Szent György napjához is fűződnek időjárásra vonatkozó megfigyelések, hiedelmek, termésjóslások: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetköztet.” „Gergely-napi szél Szent György napig él.” „Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaütni a füvet, úgy nő.” (ez nagyon tetszik :) „Ha György nap előtt megszólalnak a békák, akkor ez korai tavaszt, esőtlen nyarat jósol.” „Ha a varjú nem látszik ki a búzából ezen a napon, azt a jó termés előjelének tekintették.” „Ha Szent György napon, vagy előtte megdördül az ég, jó termés lesz.” „Ahonnan az égzörgés hallatszik, abból az irányból várható egész évben az eső.” „A György napi eső is bő termést ígér.”
Ezek a képek tavaly készültek, sajna csak telefonnal. (De bezzeg, akkor be szép zöldek voltak a partmenti bokrok, fák...) Idén húsvétvasárnappal esik egybe Szent György napja, úgyhogy valószínű húsvét másodnapja után ismét várható lesz hasonló, hömpölygő nyájak látványa. Résen leszek :)