2011. júl. 30.

Rózsás gödény


Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)


Nevét onnan kapta, hogy alapvetően fehér tollazata költési időszakban rózsaszínes árnyalatot kap. Tán ezen a képen látszik jobban. Mint valami csőrös tavirózsák :D
Első képen egy fiatal egyed látható, ha nem tévedek.

2011. júl. 28.

A delta legnagyobbjai


Rózsás gödény (Pelecanus onocrotalus)


Hihetetlen élmény volt ezeket a nagytestű madarakat közélről megfigyelni! 
Míg ott voltunk, egész közél a hajónk mellett, némely pelikán (tojó, gondolom) a fiókáját őrizte egy-egy folyóágon elkülönülve a többitől, aki már maga is szép nagyra megnőtt, tollazata inkább hippis, szürkére festett ifjúé... :) Na majd őt is mutitom. Csónakkal közlekedtünk a tavakon, de volt olyan tó is, ahová csónakkal is tilos volt a bemenet. Ezeken a képeken éppen egy hatalmas tó szélén pihennek a pelikánok, élik társas életüket :) Másik tavon meg, ahol hajón, a nagy ágyúcsöves fotósokat is mutattam, 100, vagy annál is több pelikán volt egy tömbben!!! Ott éppen a halászási technikájukat mutatták be nekünk :) Elképzelem, mint hatalmas nagy felhő húzódnak a halrajok fölébe és míg egyik felől istentelen nagy pancsolást csapnak, másik felől csak úgy kapkodják ki a halakat a vízből. A látványt, mit leműveltek, a magasra csapott vizet, a rengeteg nagy madarat, nagy tumultust... le sem tudom írni.  

2011. júl. 27.

Békula


Szóljatok, ha unjátok már a deltás képeket :) mert én nem unom :) Sőt, míg visszaforgatok, egy pillanatra odavarázsolnak a képek abba a kellemes hangulatú világba. És persze jut eszembe az is, hogy míg nekünk szórakozás volt az esti békaszerenádot végighallgatni, vagy feszült csendben figyelni egy-egy béka furán óbégató vakogását..., addig lehet, hogy éppen élet-halál kérdése forgott kockán... Látni nem láthattuk, hisz sötét volt, de az est hangjai sokféle titkot meséltek.

2011. júl. 25.

2011. júl. 22.

Még mindig madarak


Nagy goda (Limosa limosa) 

Matattam még a madárhatározómban és arra mertem következtetni, hogy a sutba dobott képek közül azért csak be tudok tájolni még egy-két madarat :) Madárszakik segítségét azért szívesen veszem és megköszönöm, ha kijavítanak. Szovel, úgy gondolom szinte biztosra, hogy a 100. madaram a fajlistán a nagy goda :) Figura egy alak azzal a hosszú csőrével. Aztán jön itt alant a batla, 101. a sorban, amit a lipovánok cigánykának neveznek és állítólag nagyon finom húsleves készül belőlük, mikor szabad rájuk vadászni. A wikipédiából olvasom, 4.000 pár él a Duna-deltában . 

Batla (Plegadis falcinellus)

GABINAK :)

Csigaforgató (Haematopus ostralegus)

...sok szeretettel, mert nagyon várta- bár nekem nem annyira tetszenek ezek a képek, de a csigaforgató van rajta. Sajnálom, hogy a képen nem látszhat, de olyan kerek piros szemük van :) Lapított csőrükkel nyitják fel a kagylókat, szabályosan kiforgatják szerencsétlen csigát a vagyonából :)) Nagyon távol voltak tőlünk és ráadásul folyton kutattak, matattak a kagylók között... Ők is éhesek voltak reggel.

Reggel a tavon

2011. júl. 18.

A delta madarai- Gémek?

Kanalasgém (Platalea leucorodia)

Szürke gém  (Ardea cinerea)

Üstökösgém (Ardeola ralloides)

Ami közös bennük, az a gólyafélék rendje. E három madár körül csak a szürke- és az üstökösgém tartozik a gémfélék családjába, míg a kanalasgém az íbiszfélék családjába tartozik. A magyar elnevezés mégis gémnek mondja a kanalast. Érdekes, nem? 

Láttam gyönyörű és méltóságteljes vörös gémet is (Ardea purpurea), de sem a fények, sem a távolság nem engedte, hogy egy elfogadható képet készíthessek róla. Következőben keresek egy méretes kályhacsövet, talán majd azzal... :)

2011. júl. 16.

A delta madarai- Mi a küsz? :)

Küszvágó csér (Sterna hirundo)

Hálóőr :)

A deltai kirándulás, figyelőzés szépen megugrasztotta a fajlistámat :) Célom idénre a 100 elérése volt. Az eddigi 87-hez jön a 11 beazonosított deltai madár plusz még amit nem sikerült kiderítenem, de rajta vagyok, szovel ez eddig kilencvennyóc. Új megfigyelt madarak a kanalas gém, csigaforgató, bakcsó, ezüstsirály, nagy kócsag, kis kócsag, vörös gém, gólyatöcs, batla, küszvágó csér és a rózsás gödény.

Elsőnek a küszvágó csért hoztam el nektek. Bevallom, még csak nem is hallottam eddig erről az aranyos, kis fitos halászmadárról. Nagyon sokan voltak egy csoportba verődve főként a tavak tavirózsás levélágyán, vagy a fólyóágak egyes partszakaszán. Érdekes volt megfigyelni a halászási technikájukat, ahogy a víz fölött repülnek, majd nyílegyenesen vágódik a vízbe csak egy pillanatra, hogy aztán apró hallal a csőrében szálljon tovább. A hangja is nagyon kellemes volt, és ahogy repültek, és amilyen szép rajzolatú, és amilyen jól esett őket figyelni, és és és... :)

2011. júl. 13.

Hangulatok 2

A nagy kékség.
Valahol itt kezdődik biztosan


No és képbe jönnek a madarak. Persze, külön bejegyzés témái lesznek :)
Futam

Csend
És lassan, a csendbe lopakodva leszáll az est

2011. júl. 12.

Este a deltában

Egyéjszakás kikötő.
Békák készültek az esti koncertre, természetesen a tiszteletünkre :)

Későre jár. Már a madarak is elülni készülnek.
Surranó vadászok indultak vacsorára valóért...

Napnyugta a közeli tavon.
Tükörsima a tó, a békák már javában nyomták a szerenádot! :)

2011. júl. 11.

Üdvözlet

Fehér tündérrózsa (tavirózsa) Nymphaea alba
... a Deltából :)

    "A Duna, mielőtt elérné a Fekete-tengert, 2857 kilométer megtétele után három ágra szakad: legnagyobb ága az északi Chilia-ág – 116 kilométer hosszú, középen helyezkedik el a Sulina-ág 63 kilométer hosszan, délre pedig a Szentgyörgy-ágat találjuk a maga 70 kilométeres hosszával. E három ág között számtalan mellékág, csatorna, láp, nádas, homokdűne és erdő alkotja azt a növény- és állatvilágban gazdag területet, amit Duna-deltának nevezünk. A főágak között húzódó csatorna- és víziút-hálózat olyan szövevényes labirintust alkot, amelyet a Delta őslakosai sem ismernek teljesen. A tulajdonképpeni Duna-delta mintegy 8000–10000 éves, és a Duna által hozott hordalék lerakodásával alakult ki. Lakott részein románok, lipovánok, ukránok, haholok, törökök, tatárok, örmények, ruszinok, zsidók, görögök és magyarok is élnek. Gazdag növény és állatvilágával- (főként halak és madarak :) a Duna-delta 1938 óta Nemzeti Park, 1990 óta Bioszféra Rezervátum, 1991-ben pedig a Világörökség részévé nyilvánították." -olvastuk és tanultuk tankönyvekből, de látni és megtapasztalni az egészen más! Pár nap alatt rengeteg képet készítettem, persze csomót indulásból töröltem is... mások nagyon jó emlékképek és hát egy-két kép azért szép is lett. Ezekből hozok párat, de előbb megmutatom, még hogyan érdemes a Deltába lemenni :)


Kész hadihajó :)