Fotós Játszótér

- A TÓ TÜNDÉRE -

...mert játszani jó! :)
Elküdtem én is ezt a vizes képet a Játszótérre . Véleményetek ott is megköszönöm!

Repül a nehéz kő...

" ...ki tudja, hol áll meg, s kit hogyan talál meg?" :)

Ui: így utólag nézegetve érdekesnek találom a képben a kinyújtott kéz utánzatú törékeny faágacskát :)

Húsvéti ünnepkör

Tavaszi tárnics (Gentiana verna)

-HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR-

Húshagyókedd után kezdődik a nagyböjti időszak, ami a húsvéti előkészület, az önmegtartóztatás és a vezeklés ideje. A nagyböjt Jézus negyvennapi böjtölésének, kínszenvedésének emlékezetére a húsvét előtti negyvenedik nappal, hamvazószerdával kezdődik, hat teljes és egy csonka hetet foglal magába. A régi idők böjti fegyelme a mainál sokkal szigorúbb volt: böjti napokon nemcsak húst, de tejterméket sem semmi féle állati eredetű táplálékot nem fogyasztottak, csak sót, kenyeret, száraz növényi eledeleket (borsó, aszalt szilva, aszalt körte), olajos káposztát, fuszulykalevest, “mákos laposkát”, sült pityókát káposztalével, esetleg íróval, ecettel leöntött pityókát, hagyma salátát, ciberét. Napjainkban is ebben az időszakban a szentmisékre fekete kendőben járnak. A nagyböjti időszaknak kisebb megszervezett egységei: hetei, vasárnapjai, ünnepei is vannak. A hamvazószerdát követő első hetet csonkahétnek vagy húshagyó hétnek nevezik. Az ötödik hét és vasárnap neve fekete hét és fekete vasárnap. A húsvét előtti hatodik vasárnap neve virágvasárnap. A nagyböjt utolsó hetét nagyhétnek nevezik, melynek minden napja kiemelkedő jelentőségű.

Az egyház a húsvétot megelőző virágvasárnapon ünnepeli Jézus diadalmas jeruzsálemi bevonulását. Virágvasárnapi szokás a pimpószentelés. A nagymise alkalmával megszentelt pimpót szentelménynek tekintik, a hazavitt barkaágakat védelmező célzattal használják: A barka lenyelésével gógyítanak, elégetésével elűzik az “égi háborút”, szenteltvízbe mártva meghintik a legelőre induló állatokat. A szentelt barkát a “nagyház” gerendájába vagy egy szentképre, az utóbbi időben tükrök mögé vagy vázába teszik. A barkát szentelés előtt nem viszik be a házba, mert akkor a tyúk alá tett tojások “fiatlanok” lesznek. A húsvétot megelőző nagyhét a testi és lelki megtisztulás ideje. Ekkor kerül sor a porta rendbetételére, az épületek, a szerszámok javítására. Ez a hét másfelől a lelki újjászületés szempontjából is fontos. Ilyenkor sokan járulnak szentségekhez. Gyónnak, áldoznak, mindenki igyekszik kibékülni haragosaival. A keresztény hit szerint ugyanis az ember csak a kegyelem állapotában válik méltóvá a húsvéti szentelt eledelek elköltésére.

A keresztúti ájtatosságokon kívül szentségimádás, olvasómondás, böjti énekek éneklése zajlik a templomi szentsírnál. A szentsír állításhoz a szentsír-őrzés népszokása is társul. Ezt a népszokást 1990 óta, itt Csíkszenttamáson minden évben felelevenítik. Ennek lényege, hogy nagypénteken vagy nagyszombaton a feltámadási szertartásig katonák őrzik a szentsírt. Ez a szokás abból áll, hogy miután Nagypénteken a szent sírba elhelyezik a szent keresztet, a sír őrzői pedig népviseletbe öltözött legények, köztük van egy vezér, aki vezeti az őrváltásokat. A vezér kezében egy kard van, amely vezető szerepét jelzi, míg a többieknél „leventepuska” (fából készült puska, melyet valaha gyakorlásra használtak). Az őrváltás óránként történik díszlépésben egészen a feltámadás szertartásáig. 

A nagyhét napjaihoz külön-külön is vallásos szokások sokasága járul. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Oltáriszentség születésnapja, ugyanakkor Jézus szenvedéseinek kezdete. Nagypénteken szokás a passió-játék. A passió- játékok drámák, nagyobbrészt négyrímű Zrínyi- és ballasi- szakaszban íródtak a nép számára. Céljuk a vallási érzés ápolása és bűntudatra, bűnbánatra indítás. Jeleneteik Krisztus halála utáni események, bibliai élőképek, példázatok, erkölcsi tanítások. Nagyszombat Jézus sírba való pihenésének napja, ezért ezt a napot is gyász és böjt jellemzi. Csak a nagyszombat esti feltámadási szertartás során változik a gyász ünnepléssé. A feltámadási szertartást megelőzően a katolikus templomok előtt tűzszentelést tartanak, majd a megszentelt tűzről származó lánggal sorra gyújtják meg a templom és a hívek húsvéti gyertyáit. Ez a rítus jelzi az Úr világossága szétáradását. Nagyszombathoz kapcsolódik a vízszentelés szertartása is, ekkor a hívek részére is szentelnek vizet egy cseberbe, amit egész éven át szentelménynek használnak az emberek és az állatok gyógyítására, gonoszűzésre, egészségvarázsló rituális mosakodásra, vihardémonok távoltartására. 

HÚSVÉT (mozgó ünnep)

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. Krisztus feltámadását ünnepli ezen a napon a kereszténység. Dátuma összefüggésben van a tavaszi napéjegyenlőséggel. Húsvétnak, mint keresztény ünnepnek az idejét 325-ben megtartott niceai zsinat egyik végzésében úgy állapította meg, hogy az minden évben a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapja legyen. Ehhez a több mint 1600 esztendős döntéshez alkalmazkodik a kereszténység többsége ma is.

Egész Székelyföldön ismert, de csak Szenttamáson élő régi népszokás a határkerülés, a határjárás. A határjárás különböző korú és funkciójú szokáselemek láncolata, melyek a természet megújulásának ősi- egyetemes ünnepéhez, a tavaszi napfordulóhoz kapcsolódnak. A középkori egyház üldözte, vagy saját szertartásaiba olvasztotta be a korábbi szokásokat. Ezért a határkerülésnek egyházi külsőségei voltak és vannak ma is. Hármas célja van: 1: Az első célt a pap imája fogalmazza meg: “Áld meg határunkat, kertjeinket! Távoztass el mezeinkről jégesőt, sáskát, a falvaktól tüzet, idegeneket; adj bő termést s békességet!” 2: A tavaszi vetések mágikus védelme. 3: A faluközösség fiatal tagjaival megismertessék a határjeleket.

Húsvétvasárnapi szertartásokhoz tartozott már a X. század óta tartozott az ételszentelés. A hús újra fogyasztása, azaz a „hús vétele” azzal kezdődött, hogy az emberek kosárral mentek a délelőtti misére, amit a pap megáldott. Az ételek között szerepelt a kalács, sonka, tojás, bárány, sőt, még a bor is. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, a szentelményeknek egyik máig elevenen élő fajtája. Húsvét második napja a hétfő, a locsolás ideje, a hosszú tél után újjászülető természet megünneplése. Ma a tojásfestés vált hagyománnyá. Húsvéthétfőn a fiúk végigkántálták a falut piros tojásért. Régen kútból húzott vízzel öntötték le a fiúk a lányokat, ma már falun is „illatos vízzel” locsolnak, s verset kellett mondaniuk a szép piros tojásért. A locsolás eredetileg termékenységvarázsló szokás. Az életadó vízzel való leöntés, vagy a vízbemerülés sokféle hagyományban jelentett újjászületést, termékenységet. A Húsvét utáni vasárnapot fehérvasárnapnak nevezik. Ez a nap a komáló, vagy mátkáló vasárnap nevet is viseli. A komatál küldés elsősorban a Dél-Dunántúlon, a palócoknál és a moldvai csángóknál maradt fenn. A lányok ezen a napon választottak maguknak barátnőt - mátkát vagy komát-, és a választás megerősítésére ajándékot –komatálat küldtek egymásnak.

HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ

Mély gyászba borult az egész természet

Midén Krisztus urunk keresztfán szenvedett.

Sírt akkor az ég s föld, sírtak az angyalok,

Sírtak mindenféle teremtett állatok.

De harmadnap újra megnyílt az égnek szája,

Kilépett belőle az egek királya.

Ezzel mutatván meg, hogy lesz feltámadás,

Hogy lesz a szívünknek örök jutalmazás.

Szívemből kívánom!

Húsvéti jelképekről, pogánykori szokásokról "a húsvét pogány előfutárai" cikkben is olvashatunk.

Szent György napja

-SZENT GYÖRGY HAVA-

   

Április 24. - SZENT GYÖRGY NAPJA

György napját Európa sok országában tavaszkezdő napnak tartják. A magyarságnál ez a nap volt az állatok kihajtásának legfontosabb időpontja. Pásztorfogadó, pásztorbeálló és állatkihajtó nap. Jeles pásztorünnep.

Számos hiedelem, rítus, varázslás kötődik az egészségóvó és a kihívással való szembenállás hősének, Szent György vitéznek napjához: Köleskásából és frissen fejt tejből áldozatokat mutattak be a babonás pásztorok, így akarták biztosítani nyájaik egészségét és termékenységét. Volt olyan helység, ahol az volt a szokás, hogy amikor az állatot legelőször kihajtották, az istállón belül láncot, míg kívül tojást helyeztek el. Ha az állat át tudta lépni, azt mondták, erős lesz, mint a lánc, és gömbölyű, mint a tojás. Sok helyen a csordás ostor helyett zöld ággal csapkodta meg az állatokat, hogy egészségesek maradjanak. A gazdasszony a kötényét az istállóajtóba terítette, remélve, hogy jószágai mindig hazatalálnak.

Régen nagyon jelentős ünnep volt, tavaszi gonoszjáró napnak nevezték, amikor a boszorkányok szabadon garázdálkodhattak. Az emberek ezen a napon, hogy a boszorkányokat elűzzék, tüskés ágakat és fokhagymagerezdeket tűztek ablakra, ajtóra, kerítésre, az istállót pedig köleskásával szórták körbe, hogy ne tudjon semmiféle ártó szellem behatolni. Szent György-napi kihajtáskor az állatokat tüzes parázson hajtották keresztül, hogy megtisztuljanak az ártó szellemektől.

Szent György napi varázsének

(Magyar népköltés)

Gyűjtik a csordákat, -Csingi-lingi-lánga-

Hajtsák a marhákat, -Csingi-lingi-lánga-

Tinó-binó jószágocskák, -Csingi-lingi-lánga-

Rínak az utcába.

Láncot a küszöbre, -Csingi-lingi-lánga-

Hogy térjen meg őszre, -Csingi-lingi-lánga-

Az utolsó borjúfarok!

S a farkasok és tolvajok -Csingi-lingi-lánga-

Ne férjenek hozzá!

Nőjön a fű előttik, -Csingi-lingi-lánga-

Dög ne járjon köztik! -Csingi-lingi-lánga-

Hízzanak meg mindegy lábig,

Hadd ígérjenek sok százig, -Csingi-lingi-lánga-

Értük a vásárba!

Elterjedt hiedelem él a György nap előtt fogott gyíkokkal és kígyókkal kapcsolatosan: A moldvai magyarok úgy hitték, hogy aki e nap előtt kígyót üt meg, annak nagy lesz az ereje. De ha a kígyó elmegy, akkor elviszi az illető erejét. Más vidéken úgy gondolták, hogy amelyik kézzel megfogták a gyíkot, azzal gyógyítani lehet. Asszonyi dologtiltó nap is Szent György napja. Erről tanúskodik a régi rigmus:

„Szent György napkor üngöt varrtam,

Márok napján mögvakútam.

Lányok, lányok vigyázzatok,

Szent György-napkor ne varrjatok!”

Szent György napjához is fűződnek időjárásra vonatkozó megfigyelések, hiedelmek, termésjóslások: „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetköztet.” „Gergely-napi szél Szent György napig él.” „Szent György után kalapáccsal sem lehet visszaütni a füvet, úgy nő.” (ez nagyon tetszik :) „Ha György nap előtt megszólalnak a békák, akkor ez korai tavaszt, esőtlen nyarat jósol.” „Ha a varjú nem látszik ki a búzából ezen a napon, azt a jó termés előjelének tekintették.” „Ha Szent György napon, vagy előtte megdördül az ég, jó termés lesz.” „Ahonnan az égzörgés hallatszik, abból az irányból várható egész évben az eső.” „A György napi eső is bő termést ígér.”

Ezek a képek tavaly készültek, sajna csak telefonnal. (De bezzeg, akkor be szép zöldek voltak a partmenti bokrok, fák...)  Idén húsvétvasárnappal esik egybe Szent György napja, úgyhogy valószínű húsvét másodnapja után ismét várható lesz hasonló, hömpölygő nyájak látványa. Résen leszek :)

Üvegház

...avagy fénnyel festve, avagy hogyha már kéket-ződet látsz... :)

Kiszínezve :)

Se virág, se levél, se semmi, de legalább színes :)) ...

Harmat

Ma reggel pedig, virágvasárnap reggelén... Jégbe fagyva.

És egy ékkő. Bár nem tudom, a tuli mennyire értékelte...

...de végül csak kisütött a nap!!! :)

Sándor, József jól tudta

...hogy csak álom lesz a virág és a bogarak látványa, mert nagyon hideg van még mindig! Nem sütött Józsefkor, s nem most se. Körbe a hegyeken csupa hó fehérlik mindenütt. Csuda egy április!

Kedvenc madaram

Úgy gondolom, egy bejegyzést mindenképp megérdemel. Ő a kedvenc vadon élő madaram, a seregély.

                                                               Seregély (Sturnus vulgaris)

Te Juli, kicsit sokan vagyunk, nem?

Na így valahogy...

Valamikor, régen (ekkor készültek a képek is)... két pár seregély is rendszeresen itt fészkelt ilyenkor, tavasszal a kertünkben. Egyik pár a körtefa odvát, a másik pár pedig a fiaim által összeeszkabált madárházat bérelte ki minden évben. Van ribizli, meggy (cseresznyénk nincs, mit esetleg sajnálnék)... Jutott nekik is, nem baj, ha kártékonykodtak kicsit. Kárpótóltak kamatosan az énekükkel. Sokmindent hallottam az ausztrál lantfarkú kitűnő repertoárjáról, de hát itt van nekünk egy legalább annyira tehetséges énekes. Kacskaringós füttyögetései közé különböző madarak hanganyagát variálja, de fel lehet ismerni a verébcsiripelést, a tyúkok kárálását, a varjak károgását, csókák hangját, a csordásfiú füttyögtetését, a gólyakelepelést és még a békabrekegést is (hangmimikri). És mindez szabad stílusban seregély módra abszolút muzikálisan. Nagyon szeretem! És hogy mit elművelnek ősszel, vonulás előtt... hát az csoda :) Kétszer volt szerencsém megfigyelni ezt a különleges égi jelenséget, a gomolygó seregélyrajt. Gyönyörű és félelmetes! :) Kukk meg a youtuben, hogyan "képződik" egy ilyen raj :)

Szovel csak múlt időben beszélek róluk, mert mióta egy éhes szarka- fúj, azóta se szeretem őket, bármilyen szépek is legyenek- kirabolta a fiókákkal teli odút, azóta nem költenek itt. De minden tavasszal eljönnek, fütyülnek egy sort, aztán továbbállnak. Hanem pár nappal ezelőtt egy fakó tollruhás pöttyös matatta végig a spéci nekik épített, de rendszerint cinegék, vagy rozsdásfarkúak által bérelt odút. Úgy látszik, mégsem tetszett, mert azóta se jött... Azért reggelente munkiba menet jól esik hallani a seregély tavaszi dalát.

Naná, hogy az én odúm. Ott a nevem, tetszik látni? :)