Sokat látott tölgyek

Tekintélyt követelő, hatalmas, terebélyes tölgyfák állnak sorfalat a vágási templom mellett. A helyi plébános elmondása szerint még a jelenlegi templom elődjének idejében (1779-ben) ültették ezt a nyolc fát, melyek törzskerülete ma már 2,80 és 5,10 méter között van 1 méteres magasságban. Más forrás szerint még korábbra tehető a fák ültetésének ideje, és hogy bizonyos "rab-kiváltó" nyolc szerzetes emlékét őrzik. Nem lehetett mellettük nem megállni és kicsit elmerengni azon, hogy milyen időket éltek át és láttak ezek a fák...

(A képek tavaly ősszel készültek.)

A világ gondja

Sándor, József...

-BÖJTMÁS HAVA-

Március 18., 20., 21.- SÁNDOR, JÓZSEF, BENEDEK

 „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget.”

„Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak harmadát.” - fűzik hozzá.

Kutatók szerint egy régi római hiedelem cseng vissza a szólásban: a rómaiak hite szerint Aeolus, a szelek atyja bőrzsákba varrva tartotta a szeleket. Sok időjárás- és termésjóslás, hiedelem fűződik ezekhez a napokhoz:

„Ha Sándor napján szép az idő, jó termés lesz.” - tartja a regula.

A József-nap a méhek kieresztésének megszabott ideje. Néhol a gazda e szavak kíséretében eresztette ki a méheket a kaptárból: „Atya, Fiú, Szentlélek Isten nevében induljatok, rakodjatok, minden mézet behordjatok!”

Ha József-napon kisüt a nap, bátran meg lehet kezdeni a tavaszi vetést. A gólyákat, fecskéket is ezen a napon várták vissza: „Fecskét látok, szeplőt hányok!” - kiáltották a gyerekek. Az idősebbek azt tartották,  s tartják még ma is hogy:
„Amilyen az idő József-napon, olyan várható 40 napig.”

„Ha József napján derült, hőség hozzánk beül.”

„Amilyen az idő Józsefkor, olyan lesz Péter-Pálkor, és szénahordáskor.”

„Ha József napján fúj a szél, sok tűz lesz”- terjedt el a hiedelem. Ezért mondták:

„Sándor, József a szegény ember ellensége.”

 „Benedek, jönnek a jó melegek!” A Benedek napján ültetett hagymának gyógyító erőt tulajdonítottak. Sőt, az egyes vidékeken azt hitték, hogy az e napon ültetett fokhagyma elűzi a boszorkányt, „téteményei” hatástalanok maradnak.

 „Ha Benedek napján dörög az ég, akkor szárazság lesz.”

Néhol a három nap együttes megfigyeléséből vontak le következtetéseket:

„Ha ezekben a napokban kisüt a nap, hosszú, meleg nyár várható.”

„Ha nem süt ki, akkor hosszú, lucskos őszre lehet számítani.”



Na, ha'llám, Csíkba mennyi meleg jut? :)

Póz :)

Fenyőrigó (Sturdus pilaris)

Érdekes ez a fenyőrigós sztori. Egész télen itt őrzi magányosan, szinte kómában a fagyos almákat fent a fa hegyibe. Néha unottan leröppen a földre vagy megpihen a kerítésen, aztán vissza a jól megszokott helyére. Egyáltalán nem zavarja, ha meggyvágó vagy egész sereg cinege csipeget mellette. De ahogy kipattan a tavasz, hangicsálni kezd, úgy tűnik, csak úgy magának... Csendesen, aranyosan. Aztán néha egy-egy távoli szomszédos fáról (szándékosan? :) áttéved egy másik fenyőrigó, hogy rettenetes nagy kergetőzésbe fogjanak. Persze, csak sejtésem van, hogy párkeresés rejlik a dologban, de minek a nagy kergetőzés? Távolról ők sem ismerik fel egymást, hogy melyik a hím és melyik a tojó? :) Aztán mintha elköltözne... De a szomszéd park füvén látni a sok fiókát, amint anyjuktól kuncsorogják a finom roppantós kaját. Egész óvoda sok túlhajszolt dadával. És tudom, valamelyikük jövő télre vendégünk lesz :)

Híd

Ezelőtt két évvel fotóztam ezt a gyöngyszemet kint a Terkőn (1461m). Mostanra már biztosan újból kidugták fejüket a hó alól a naposabb oldalon mert! ma reggel nemcsak hallottam, de láttam is az első seregélyt énekelni! Ez már tuti jel! :)

Nyitnikék

***

Szabó Lőrinc: Nyitnikék

Alszik a hóban a hegy, a völgy;

hallgat az erdõ, hallgat a föld.

Mikor legutóbb jártam itt,

nyár nyitogatta pipacsait,

a nyár nyitogatta, temette az õsz;

és volt, aki vesztett, és nincs, aki gyõz.

Lombnak, virágnak nyoma sehol,

fekete csontváz a fa, a bokor,

s halotti csipke a díszük is,

az a törékeny tündéri dísz,

mit rájuk aggat éjszaka

fehér kezével a zuzmara.

Alszik a hóban a hegy, a völgy,

hallgat az erdõ, hallgat a föld.

Egyszerre mégis rezzen a táj:

hármat fütyül egy kis madár.

Háromszor hármat lüktet a dala,

vígan, szaporán, mint éles fuvola.

Az a fuvolás a Nyitnikék!

Már kezdi is újra az énekét:

kék füttyre mindig 'kvart'  lefelé:

nem sok, de örülni ez is elég.

Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék,

szívnek és tavasznak nyílni kék!

Nyitni, de - nyitni, de - nyitni kék!

Fütyülöm én is énekét.

Nyitni kék, fütyüli, nyitni kék,

a telet bírni illenék!

Bírni és bízni illenék!

Fütyül és elszáll a Nyitnikék.

Nyitni kék! - fütyülök utána

s nézek az eltûnõ madárra.

Nyitni kék, fütyülöm, nyitni kék,

hinni és bízni kellenék,

mint az a fázó kis madár,

aki sírja, de bírja, ami fáj,

akinek tele rosszabb, mint az enyém,

és aki mégis csupa remény.

Nyitni kék, indulok, nyitni kék,

fog az én szívem is nyitni még.

Nyitni kék! Ébred a hegy, a völgy,

tudom, mire gondol a néma föld.

Õ volt a szája, a Nyitnikék,

elmondta a holnap üzenetét:

a hitet, a vágyat fütyülte szét,

kinyitotta a föld örök szivét:

fütty-fütty-fütty, nyitni kék, nyitni kék -

Nyisd ki, te, versem, az emberekét!

Tavaszra várva

Jönnie kell. Innentől már muszáj neki!!!

Érzed az illatát? Nem? Mér' nem? :)

Farsang farka

-BÖJTELŐ HAVA-

"Hármat nézek a naptárban: farsangot, ünnepnapot, névnapot."
Ez a közmondás arra utal, hogy a farsang is a nevezetes időszakok közé tartozik a falu életében. A farsang a tél temetése, a tavasz eljöttének ünnepe. Az emberek a farsang farkának nevezett három napon mulatoznak, szórakoznak a legtöbbet. Ez általában február utolsó vasárnapja, hétfője, keddje, de idén március 8-ra esik a húshagyó kedd.

Annak idején a farsangi mulatozás vasárnap délután kezdődött, és rendszerint három napig tartott. Itt nálunk a farsangi bált kosaras bál formájában ülik meg a felnőttek. Vidám játékokkal szórakoztatják egymást a mulatozók, a zenészek biztosítják a talpalávalót. A gyermekeknek külön rendezünk álarcos-jelmezes farsangi bált és természetesen az egész iskola részt vesz az eseményen :)

„Hipp, farsang, hopp,

János uram, farsang.

Itt is adnak, amit adnak,

Egy darab szalonnát.

Tyúkláb, daruláb,

Macska ül a szalonnán.

Menjenek behajtani,

Nekem egy darabot vágni.”

A farsangot bezárja a bőgőtemetés is. A zenészek a nagybőgőt „eltemetik”, mert a katolikus vidéken a nagyböjt ideje alatt tilos muzsikálni.